Mik�zben a vil�g els� munk�s�llam�nak vezet�i az egyenl�s�get hirdett�k besz�deikben, tetteik sokszor m�st mutattak. Aut�ikat p�ld�ul nagyon sz�vesen v�lasztott�k az el�t�lt �s t�madott kapitalizmus term�kei k�z�l. A t�bb mint 30 �ven �t regn�l� Szt�lin kedvenc g�pkocsijair�l Ivan Varancev ad k�pet. Fot�: Oldtaimer arch�v.

T�rt�nelem

A Nagy Okt�beri Szocialista Forradalmat k�vet�en Joszif Szt�lin, a N�pbiztosok Tan�cs�nak nemzetis�g�gyi n�pbiztosak�nt egy angol gy�rtm�ny�, 1914-es �vj�rat� Vauxhall limuzinban utazgatott, amelyet a Hooper c�g karossz�lt. Ez kor�bban II. Mikl�s c�r �zvegy �desanyj�nak, Marija Fedorovn�nak a tulajdon�ban volt, s tekint�lyes k�lsej�vel, csendes j�r�s�val, nagy bels� ter�vel egyar�nt kit�nt.

A h�szas �vek k�zepe t�j�n a szovjet �llami vezet�k k�r�ben m�g a forradalmi aszketizmus volt n�pszer�, ez�rt Szt�lin is mindig csak a sof�r melletti �l�st haszn�lta, s nem a szalonm�ret� utast�r foteljeit. Ez a fajta demokratikus szok�s a harmincas �vek elej�ig tartott n�la.

Amikor Szt�lint a caricini (ma Volgogr�d) front Forradalmi Katonai Tan�cs�nak vezet�j�v� nevezt�k ki, egy Packard Twin Six g�pkocsit kapott szolg�lati haszn�latra. A Packard m�rka Oroszorsz�gban m�r a forradalom el�tt megjelent: II. Mikl�s c�rnak 1915-ben n�h�ny Packard Twin Sixet v�s�roltak, majd tov�bbi automobilokat szereztek be a katonai vezet�k r�sz�re. Ezeken azonban m�r sem a c�r, sem pedig a c�ri gener�lisok nem tudtak utazni.

A febru�ri forradalom ut�n a Packardok a bolsevikok tulajdon�ba ker�ltek, �s nagy n�pszer�s�gnek �rvendtek, k�l�n�sen a csekist�k, valamint a PKKA (Munk�s-Paraszt V�r�s Hadsereg - a ford�t� megjegyz�se) vezet�i k�zlekedtek vel�k el�szeretettel. Szt�lin sem volt kiv�tel. A Packard m�rka ir�nti vonzalma eg�sz �let�ben elk�s�rte, b�r e t�ren nem volt egyed�l: egy m�sik, j�l ismert v�r�s parancsnok, Vaszilij Ivanovics Csapajev is im�dta a Packard Twin Sixeket.

Az orosz n�p k�s�bbi atyj�nak, Szt�linnak annyira megtetszett a Packard Twin Six, hogy miut�n visszat�rt Moszkv�ba, megk�rte az �llami f�gar�zs vezet�j�t, szerezzen be sz�m�ra egy ilyen m�rk�j� g�pkocsit. Addig azonban k�nytelen volt �t�lni egy Rolls-Royce-ba. Ez ut�bbi aut�kat Angli�b�l szerezt�k be, 7,7 literes motorjukkal 130 kilom�teres �r�nk�nti sebess�g el�r�s�re voltak k�pesek.

Ahogy az akkoriak eml�keznek, Szt�lin szeretett a sz�llel utazni: �jjel a sof�r a Moszkva k�rny�ki utakon maxim�lis sebess�gre gyors�totta fel a Rolls-Royce-t. Egy ilyen, a h�szas �veket id�z� epiz�dot �r�k�tett meg A fogy� hold mes�i c�m� elbesz�l�s�ben Borisz Pilnyak. Ezek az utaz�sok arra szolg�ltak, hogy Szt�lin kipihenje a k�s� �jszak�ba ny�l� munkanapjai ut�ni f�radts�got.

A szovjet ipar a h�szas �vek v�g�n �s a harmincas �vek elej�n nem gy�rtott g�pkocsikat az �llami fels� vezet�k r�sz�re, ez�rt k�lf�ldr�l kellett beszerezni �ket, s Moszkva utc�in szinte az �sszes fels� kateg�ri�s, dr�ga m�rk�val - Rolls-Royce, Packard, Cadillac, Pierce-Arrow, Isotta-Fraschini, Lincoln, Hispano-Suiza - tal�lkozni lehetett.

A szovjet g�pj�rm�vezet�k legigazibb bar�tja

1928-ban, az USA-ban v�s�roltak egy 81 l�er�s, 3848 cm3-es, hathengeres Packard 533 t�pus� g�pkocsit. Akkoriban egy ilyen aut� 2485 "v�ls�g el�tti" amerikai doll�rba ker�lt. Ez tal�n nem volt olyan k�l�nleges, mint a Twin Six, de a h�szas �vek m�sodik fel�ben a Packard nem gy�rtott dr�ga szem�lyg�pkocsikat, csak 1932-ben jelentek meg a c�g programj�ban a nagyteljes�tm�ny�, tizenk�t hengeres modellek.

Az utak urai - �gy nevezt�k tr�f�san a Packard Twelve t�pust. A maga idej�ben ez val�ban b�mulatos j�rm� volt: tizenk�t hengeres motor, 160 l�er�, �s �r�nk�nt 160 kilom�teres maxim�lis sebess�g. A Packard Twelve phaeton els� pillanatt�l a f�titk�r kedvenc�v� v�lt. A Vez�r p�ld�j�t k�vett�k munkat�rsai is. Bugyonnij dolgoz�szob�j�nak fal�n egy nagym�ret� k�p l�gott: a Packard els� �l�s�n Szt�lin, a h�ts�n Bugyonnij �s Vorosilov volt l�that�.

A Packardokat egy, a h�szas �vek elej�n alakult t�rsas�g, az AMTORG (Amtorg Trading Corporation) forgalmazta, �s a harmincas �vekben m�r haj�val sz�ll�tott�k ezeket a Szovjetuni�ba. A Packardok be�p�ltek a szovjet nomenklat�ra �let�be. Ilyen m�rk�t haszn�ltak egyes n�pi komissz�rok, akad�mikusok, n�h�ny �r�, Packardon utaztak a legend�s marsallok �s gyakran az NKVD, a szovjet �llamv�delmi hat�s�g munkat�rsai is.

Ezeket a kocsikat els�sorban azok kapt�k meg, akik kiemelked�t alkottak a f�nyes j�v��rt foly� harcban. Valerij Cskalovnak, a h�res pil�t�nak Szt�lin egy k�k sz�n� Packard Eight-et aj�nd�kozott 1937-ben. Cskalov aut�ja napjainkig eredeti �llapotban van, s a h�res pil�ta �ltal rep�lt g�pekkel egy�tt a cskalovi rep�l�g�p-m�zeumban van ki�ll�tva.

Amikor az els� szovjet limuzin, a ZISZ-101 gy�rt�s�t elkezdt�k, nagyon sok alkatr�sz�t �s berendez�s�t egyszer�en lem�solt�k a Packardr�l. A Szt�lin nev�t visel� aut�gy�rt� �zem f�konstrukt�re, Jevgenyij Vazsinszkij ezt �rta a ZISZ-101-r�l a Vol�n m�g�tt c�m� �js�g 1934-ben megjelent 19. sz�m�ban: "�j szem�lyg�pkocsink a legjobb amerikai m�rk�k, a Buick �s a Packard mint�j�ra k�sz�lt."

A harmincas �vekben a Szovjetuni�ban saj�tos szok�s alakult ki: az �j g�pkocsikat a sz�riagy�rt�s megkezd�se el�tt be kellett mutatni a "p�rtnak �s a korm�nynak". 1936. �prilis 29-�n a ZISZ-101 n�h�ny elk�sz�lt k�s�rleti p�ld�ny�t, Szt�lin vezet�s�vel, megtekintette egy korm�nyk�ld�tts�g. A Gazda figyelmesen megn�zte az �j t�pust, majd elmondta a saj�t �szrev�teleit.

Egyebek k�z�tt megparancsolta, hogy �p�tsenek be v�d�falat az els� �l�sek m�g�, helyezz�k �t a h�ts� �l�s f�l�tt l�v� bels� vil�g�t�st a szalon k�z�ps� r�sz�re, valamint, hogy a motorh�zon lev� szimbolikus jelet cser�lj�k le egy v�r�s l�ngra. Csak az �talak�t�sok ut�n indulhatott a sorozatgy�rt�s. A ZISZ-101 els� p�ld�ny�t, term�szetesen, a "szovjet g�pj�rm�vezet�k legigazibb bar�tja" - Szt�lin kapta aj�nd�kul.

A GAZ-M1 t�pust, a "szovjet Fordot" Szt�lin m�r h�napokkal kor�bban megtekintette. Akkor a Gazda tetsz�s�t csup�n a nikkelezett h�t�bor�t�s nem nyerte el. A jelen l�v� konstrukt�r�k komoly k�ppel feljegyezt�k ezt saj�t jegyzetf�zeteikbe, �s az "emocska" sz�riagy�rt�sa m�r festett h�t�vel kezd�d�tt.

M�sok tal�n a hely�kben szarkasztikusan, kiss� f�l�nyesen mosolyogtak volna az ilyen megjegyz�sre, de a GAZ konstrukt�rei szinte le�rhatatlan ext�zisba estek: "Nagy �r�mmel �s boldogs�ggal t�lt�tt el benn�nket az, amikor megl�ttuk, hogy a g�pkocsit megtekintett�k Szt�lin, Molotov, Vorosilov, Kaganovics, Jezsov �s Zsdanov elvt�rsak. Szt�lin elvt�rs meglep� t�j�kozotts�ggal viseltetett a technika ir�nt, k�l�n�s figyelmet ford�tva a g�pkocsi minden egyes alkatr�szeire. Az egyik g�pkocsin mi a h�t� burkolat�t nikkelezett lemezb�l k�sz�tett�k el. Szt�lin elvt�rs azt javasolta, hogy ne nehez�ts�k meg a saj�t munk�nkat feleslegesen, k�sz�ts�k ink�bb egyszer�bbre �s er�sebbre a g�pkocsit."

Az Amerikai Egyes�lt �llamok eln�ke, Franklin Delano Roosevelt 1935-ben, ismerve Szt�lin Packard m�rka ir�nti vonzalm�t, "Joe b�csinak" aj�nd�kozott egy feh�r sz�n�, p�nc�lozott Packard Twelve modellt. A Gazdanek nagyon tetszett az aj�nd�k (k�s�bb �tfestett�k feket�re), �s ett�l kezdve m�r kiz�r�lag a p�nc�lozott aut�ban utazgatott, ann�l is ink�bb, mivel a harmincas �vek v�g�re olyan sok lett a n�pellens�g, hogy a nyitott g�pkocsiban val� utaz�s nagyon vesz�lyess� v�lt.

A Belorusz Kommunista P�rt tagja, Alexander Hackevics 1937-ben Gr�zi�ban pihent. A Gr�z Kommunista P�rt f�titk�ra, Lavrentyij Pavlovics Berija egy napon elhat�rozta, hogy v�gigkocsik�zik a tisztelt vend�ggel a Gr�z Hadi�ton. Berija, a feles�ge �s a fia, valamint a tisztelt vend�g, Hackievics, k�s� este, felkapcsolt f�nysz�r�kkal, nagy sebess�ggel sz�guldottak az �ton. Az egyik kanyar el�tt a sof�r cs�kkentette a sebess�get, �s abban a pillanatban az aut�t t�z al� vett�k.

Hackievics hal�los sebet kapott, Berija feles�ge pedig f�rje karjai k�z�tt halt meg. Berija s�r�l�s n�lk�l meg�szta. Val�sz�n�leg az mentette meg �let�t, hogy Hackievics is olyan orrcs�ptet�t viselt, mint amilyet �, �s a t�mad�k �sszet�veszthett�k vele. Az incidensr�l tudom�st szerezve Szt�lin egy ugyanolyan p�nc�lozott Packard Twelve-t k�ld�tt Berij�nak, mint amilyet � is haszn�lt.

Ezt k�vet�en gyorsan kiadtak egy hat�rozatot, amelynek �rtelm�ben a Politikai Bizotts�g tagjainak k�telez� p�nc�lozott g�pkocsikban �lni�k. A g�pkocsikat az amerikai Packard Motor Car Company c�gt�l rendelt�k meg, majd a Szovjetuni�ban p�nc�lozt�k, a ZISZ-n�l.

Hurr�, Szt�lin elvt�rsnak!

Ezut�n az �llami f�gar�zs minden �vben megkapta a Packard Twelve modellek leg�jabb v�ltozat�t. 1937-ben Szt�lin a Packard Twelve Serie 15-�t haszn�lta. Ezt 175 l�er�s motorral szerelt�k, �s a Packard c�g t�rt�net�ben el�sz�r, f�ggetlen els�ker�k-felf�ggeszt�ssel, �gynevezett Safe-T-Flex rendszerrel l�tt�k el. Mint k�s�bb beigazol�dott, a Packardokat nem f�l�slegesen p�nc�lozt�k.

1942 november�ben egy, az emelv�nyen megb�v� dezert�lt katona, megl�tva, hogy a fekete, �llami szem�lyg�pkocsi kig�rd�l a Kreml Szpaszkij-kapuj�n, fegyver�vel t�zet nyitott r�. A l�ved�kek v�gigpattogtak a karosz�ri�n. A h�ts� �l�sen a k�lkereskedelmi n�pbiztos, Anasztasz Ivanovics Mikoj�n �lt. Sof�rje, megl�tva az �vegen pattog� l�ved�keket, gyors�tott, �s a Vasziljevszkij �ton lefel� haladva kivitte a t�zz�n�b�l a g�pkocsit. Senki sem s�r�lt meg, a mer�nyl�t a Kreml �rs�ge �rtalmatlann� tette.

A Molotov-Ribbentrop paktum al��r�sa ut�n Szt�lin a n�met k�l�gyminiszternek megmutatta a saj�t Packardj�t, �s f�lig tr�f�san elpanaszolta, hogy k�nytelen a "rothad� amerikai burzso�zia" �ltal gy�rtott aut�n utazni, enyhe c�lz�st t�ve arra, h�tha megaj�nd�kozza �t "Adolf bar�tja" a n�met technika csod�j�val, a p�nc�lozott Mercedes-Benz 770 t�pussal. Joachim von Ribbentrop, akinek kret�ns�g�r�l legend�k keringtek, val�sz�n�leg nem �rtette Szt�lin c�lz�s�t, mert kis id� eltelt�vel Szt�linnak egy k�tszem�lyes Mercedes-Benz 540K roadster sportaut�t k�ldtek aj�nd�kba. A Gazd�nak nem ilyen "aj�nd�kra" volt sz�ks�ge.

A Szt�lin �ltal leggyakrabban haszn�lt �tvonal, a Kreml �s a nyaral�ja k�z�tti t�v r�sze volt a Novij Arbat. A Novij Arbat �t akkoriban "rezsim�t" volt. V�gig a j�rd�kon �s a keresztez�d�sekben �gynevezett �lldog�l�k voltak: az �llamv�delem be�lt�ztetett munkat�rsai. K�nny� volt �ket felismerni, mivel egyforma, k�k sz�n�, r�vidgall�ros �lt�nyt viseltek. Amikor a Novij Arbaton v�gigg�rd�lt a Packardok sora, amelyet lehetetlen�l er�s dudahang k�s�rt, a gyerekek kirohantak az iskol�kb�l, integettek, �s azt kiab�lt�k: - Hurr�, Szt�lin elvt�rsnak! - abban a teljes meggy�z�d�sben, hogy l�tt�k �t, �s Szt�lin l�tta �ket.

 mindenkivel szemben bizalmatlan Szt�lin soha sem haszn�lta ugyanazt a szem�lyg�pkocsit. A csak h�tulra felszerelt rendsz�mokat is �lland�an v�ltogatt�k. A sof�r�k k�z�l senki sem tudta, hogy az adott napon �ppen melyik j�rm�vet fogja haszn�lni. Szt�lin a Kremlb�l val� kigurul�s el�tt, az utols� pillanatban gyakran megv�ltoztatta az �tvonalat. �rdekes volt, ahogy Szt�lin �lt a p�nc�lozott aut� utaster�ben. Sok Szt�lin-ellenes m�ben olvashat� a koholm�ny, hogy a Gazda a g�pkocsi padl�j�n, az utast�r v�laszfal�hoz odasimulva, fekve utazott.

Zsukov marsall, akinek alkalma volt n�h�nyszor egy�tt utazni Szt�linnal, �gy eml�kezik: "Szt�lin utas�tott, hogy �ljek a h�ts� �l�sre. Elcsod�lkoztam. �gy utaztunk: el�l �lt Vlaszik, a test�rs�g parancsnoka, m�g�tte Szt�lin, Szt�lin m�g�tt �n. K�s�bb megk�rdeztem Vlaszikot: - Mi�rt �ltetett h�tra Szt�lin? - Mindig �gy csin�lja, az�rt, hogy ha el�lr�l t�zet nyitnak a g�pkocsira, akkor engem tal�ljanak el, ha pedig h�tulr�l t�zelnek r�nk, akkor �nt tal�lj�k el - v�laszolta."

Hasonl� szitu�ci�ba ker�lt Milovan Gyilasz, jugoszl�v diplomata �s �js�g�r�: "Kremlbeli besz�lget�s�nk k�r�lbel�l f�l �r�ig tartott, ezt k�vet�en elindultunk Szt�lin nyaral�j�ba. Be�lt�nk Szt�lin g�pkocsij�ba. Zsdanov �lt h�tul, jobbra t�lem, el�tt�nk pedig a p�t�l�sen Szt�lin �s Molotov. Az utaz�s sor�n Szt�lin az el�tte lev� v�laszfalon bekapcsolta a vil�g�t�st, amely alatt f�gg�tt a zseb�r�ja. K�r�lbel�l 22 �ra volt, �s �n magam el�tt l�ttam Szt�lin g�rnyedt h�t�t �s a kem�ny marsalli inggall�r f�l�tt l�that� csontos, b�rred�s tark�j�t."

Gyilasz 1945-ben m�r utazott Moszkv�ban egy Packarddal, akkor Molotov t�rsas�g�ban. Gyilasz ezt az utaz�st is le�rta. A k�l�gyi n�pbiztossal Szt�lin nyaral�j�ba utaztak. "A g�pkocsi viszonylag nagy sebess�ggel haladt, k�r�lbel�l nyolcvan kilom�teres �r�nk�nti sebess�ggel, k�s�s n�lk�l. Vil�gos volt, hogy a forgalomszab�lyoz�k a g�pkocsit valamilyen m�don felismert�k, �s soron k�v�l �tengedt�k minden�tt. Moszkv�t elhagyva aszfaltozott �ton haladtunk. K�s�bb megtudtam, ezt az �tvonalat, a h�bor�t k�vet�en m�g sok�ig - lehet hogy napjainkban is -, csak a korm�ny tagjai haszn�lhatt�k."

"Gyorsan meg�rkezt�nk a bel�ptet� helyhez. A g�pkocsivezet� mellett �l� tiszt a sz�lv�d� m�g�tt felmutatott valamilyen okm�nyt, majd az �rs�g minden formas�g mell�z�s�vel beengedett benn�nket. A jobb oldali ablak le volt engedve. Molotov �szrevette, hogy engem zavar a huzat, �s elkezdte felemelni az ablakot. Csak ekkor lettem figyelmes arra, milyen vastag �vegb�l van, �s r�j�ttem, hogy p�nc�lozott g�pkocsiban utazunk. �gy gondolom, hogy ez egy Packard volt, mert egy pontosan ugyanilyen g�pkocsit kapott Tito marsall 1945-ben a szovjet korm�nyt�l."

1940 m�jus�ban Szt�lin a Politikai Bizotts�g egyik �l�s�n ezt mondta: "Mi, a Politikai Bizotts�g tagjai rossz p�ld�t mutatunk azzal, hogy k�lf�ldi gy�rtm�ny� szem�lyg�pkocsikon utazgatunk". P�ldamutat�s ide vagy oda, amikor 1939-ben befejez�d�tt a tizenk�t hengeres Packard gy�rt�sa, ad�dott a k�rd�s: milyen aut�kon utazzanak a tov�bbiakban a Szovjetuni� vezet�i?

A Gazda ZISZ-115-�se

1942-ben, a h�bor� tet�fok�nak �v�ben hat�rozat sz�letett arr�l, hogy a korm�ny tagjai r�sz�re �j korm�nyzati g�pkocsit kell alkotni. 1945 v�g�n a ZISZ-en bel�l fel�p�lt egy �zemr�sz, ahol elkezd�dhettek a ZISZ-110 limuzin �sszeszerel�si munk�i. Ez a kocsi a Gazda �ltal olyannyira kedvelt Packard mint�j�ra, annak hasonm�sak�nt k�sz�lt el, �s sok param�ter�ben fel�lm�lta a Packardot, igaz, csak annak h�bor� el�tti v�ltozat�t. A Gazda �s k�zvetlen k�rnyezete r�sz�re a ZISZ-115 p�nc�lozott v�ltozata k�sz�lt el.

K�ls�leg csak annyiban t�rt el a ZISZ-110 alapv�ltozat�t�l, hogy a kerekek d�szt�rcs�i, amelyek a meger�s�tett f�kekkel felszerelt ker�kagyakat takart�k el, szembet�n�en ki�ll�ak voltak, az els� l�kh�r�t�n pedig egy g�rb�tett szarv alak� k�rt�t helyeztek el. Az utast�r k�nyelmi felszerel�s�t csup�n egy r�di�, f�t�berendez�s, �ra �s hamutart� adta. A ZISZ-115-b�l alig harminc k�sz�lt, s �zemidej�k letelte ut�n megsemmis�tett�k �ket. N�h�ny azonban m�gis fennmaradt, egyik�k a rigai Motor M�zeumban l�that�. A vastag ablak�veg m�g�tt, az utast�r belsej�ben, a h�ts� �l�sen a Gazda viaszfigur�ja tr�nol, pip�val a kez�ben.

Szt�lin 1947. december 19-�n, egy lista alapj�n a szovjet fels� �llami vezet�k, azok csal�dtagjai, valamint az elhunyt p�rtvezet�k csal�djai r�sz�re szem�lyg�pkocsikat utalt ki az �llami f�gar�zsb�l. Saj�t mag�nak n�h�ny ZISZ-115-�st, �s a "Roosevelti id�k"-b�l egy p�nc�lozott Packard Twelve g�pkocsit tartott meg (ez a t�z�ves p�ld�ny er�sebb �s megb�zhat�bb volt, mint az �j ZISZ). Szt�lin tizenhat h�ve k�z�tt 26 k�lf�ldi �s 20 szovjet gy�rtm�ny� aut�t osztott sz�t, az al�bbiak szerint:

Andrej Andrejev - p�nc�lozott Packard, Chevrolet, Pobeda; Lavrentyij Berija - p�nc�lozott Packard, Mercedes, ZISZ-110; Nyikolaj Bulganyin - Cadillac, Packard, Pobeda; Nyikolaj Voznyeszenszkij - Cadillac, ZISZ-110 (2 aut�); Kliment Vorosilov - p�nc�lozott Packard, Chevrolet, Ford V8; Andrej Zsdanov - p�nc�lozott Packard, Packard, ZISZ-110; Lazar Kaganovics - Packard, ZISZ-110, nyitott ZISZ-110; Alekszej Koszigin - Packard, ZISZ-110, Pobeda; Alekszej Kuznyecov - Packard, ZISZ-110, Pobeda; Georgij Malenkov - p�nc�lozott Packard, nyitott Packard, ZISZ-110; Anasztaz Mikoj�n - p�nc�lozott Packard, ZISZ-110 (2 aut�); Vjacseszlav Molotov - p�nc�lozott Packard, Chrysler, ZISZ-110; Georgij Popov - Cadillac, ZISZ-110, Pobeda; Alekszandr Poszkrebisev - Cadillac, Buick; Mihail Szuszlov - Packard, ZISZ-110, Pobeda; Nyikolaj Svernik - Cadillac, Packard, Pobeda.

Az elhunyt Mihail Kalinyin, a Legfels� Tan�cs Eln�ks�g�nek volt eln�ke csal�dj�nak egy Buickot, Alekszandr Scserbakov csal�dja r�sz�re egy Chevrolet-t, Szergo Ordzsonikidze csal�dj�nak pedig egy V8-as Ford kocsit utaltak ki. Feliksz Dzserzsinszkij rokons�g�nak, ki tudja mi�rt, csup�n egy Pobeda jutott.

A legenda szerint, amelyet a szt�lini test�rs�g munkat�rsai el�szeretettel mes�lnek, a Gazda utolj�ra az �ltala annyira kedvelt Packard Twelve g�pkocsin utazott k�zeli, kuncev�i nyaral�j�ba. Hal�la ut�n a Packard a nyaral� melletti gar�zsban maradt. A szem�lyi kultusz leleplez�se hev�ben a kocsir�l egyszer�en elfeledkeztek. M�g az �tvenes �s a hatvanas �vekben is ott volt, amikor pedig nagyon sok �llami j�rm� v�ndorolt �t szem�lyes tulajdonba.

A Packardot csak 1968-ban vett�k el�, amikor a Felszabad�t�s c�m� filmeposz forgat�sakor sz�ks�g volt r�. A filmes st�b legnagyobb meglepet�s�re a kocsit kit�n� �llapotban tal�lt�k. A filmfelv�tel munk�it k�vet�en a szt�lini Packard �j lak�helyre k�lt�z�tt, a Moszfilm gar�zs�ba, ahol sz�p lassan t�nkrement. Szt�lin automobilj�t v�g�l a Veter�naut�-vad�szok Klubja vette �t. Viszonylag gyorsan r�j�ttek, hogy egy ilyen j�rm� helyre�ll�t�s�ra nincs elegend� p�nz�k, ez�rt eladt�k, s a szt�lini Packard egy alig ismert gy�jt�h�z ker�lt. � komolyan vette a feladatot, �s a sz�besz�d szerint a teljes helyre�ll�t�s ir�nti v�gy annyira �thatotta, hogy szinte m�r enyhe gr�z akcentussal kezdett besz�lni...

(Veter�n Aut� �s Motor)